Három év szakmai együttműködés után lezárul a SMERF | SMEs Ready for the Future című nemzetközi projekt, amelynek célja, hogy a kis- és középvállalkozásokat gyakorlati eszközökkel, módszerekkel és személyre szabott támogatással segítse a jövő gazdasági, technológiai és fenntarthatósági kihívásaira való felkészülésben. A projektet az Interreg Central Europe program támogatja, és 2023 áprilisa és 2026 márciusa között valósult meg nyolc partner részvételével hét közép-európai országból. A magyar partnert a Pannon Business Network Egyesület (PBN) képviselte.
 
A SMERF projekt különösen fontos kezdeményezés volt a Nyugat-Dunántúl számára. A régió vállalkozásai számára ugyanis kiemelten nagy értéket jelentenek az olyan, helyben vagy regionálisan elérhető fejlesztési eszközök, amelyek segítenek eligazodni a digitalizáció, az innováció, a nyitott innovatív együttműködések és a fenntarthatóság területén. A projekt egyik alapvető felismerése az volt, hogy a KKV-knak nem általános tanácsokra, hanem a saját működésükhöz illeszkedő, személyre szabott és fokozatosan bevezethető gyakorlati támogatásra van szükségük. Maga a SMERF-módszertan is abból indul ki, hogy a kisebb vállalkozások korlátozottabb erőforrásokkal működnek, ezért a támogatásnak a regionális sajátosságokhoz is alkalmazkodnia kell.

A projekt során a PBN 20 hazai vállalkozás támogatásában vett részt. Ennek szakmai hátterét a SMERF konzorcium által kidolgozott, egymásra épülő eszközrendszer adta. Ennek egyik kulcseleme volt a SMERF Diagnosis Tool (SDT), egy ingyenesen elérhető online önértékelő eszköz, amely négy fő területen – innovációs kultúra, digitális gyártás, nyílt innováció és megosztáson alapuló együttműködések, valamint zöld és körforgásos gazdaság – méri fel a vállalkozások teljesítményét, erősségeit és kihívásait majd a válaszok alapján személyre szabott fejlesztési javaslatokat ad. Az eszközt 172 vállalkozás bevonásával validálták hét országban; a résztvevők 93%-a hasznosnak találta a fejlesztési területek azonosításában, és 92%-uk ajánlaná más vállalkozásoknak is.

A diagnózis azonban nem maradt pusztán elemzés: a projekt egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy az értékelést konkrét, megvalósítható támogatási lépésekké fordította le. Ezt szolgálta az úgynevezett Individual Support Programme (ISP), amely mentorálást, szakértői konzultációt, tréninget és további célzott támogatást kapcsolt az egyes cégek eredményeihez. Az ISP lényege nem általános tanácsadás, hanem egy valós, cégre szabott átalakulási terv kialakítása, amely figyelembe veszi az adott vállalkozás kapacitásait, erőforrásait és fejlesztési lehetőségeit. A módszer rövid távon konkrét akciókat és szakértői kapcsolódásokat eredményez, középtávon pedig mérhető előrelépést hozhat a leggyengébb területeken is.

A PBN számára különösen értékes volt, hogy a projekt keretében saját, már működő innovációs és digitalizációs kapacitásait is aktívan be tudta kapcsolni a vállalkozásfejlesztésbe. Az egyik legfontosabb szakmai bázist az am-LAB Digitális Innovációs Hub jelentette Szombathelyen, amely a digitális gyártás, az ipar 4.0–5.0 technológiák és az AI-alapú innováció egyik feltörekvő hazai alkalmazott K+F központja. Az am-LAB szakember gárdája révén nyitott és együttműködő környezetet biztosít azoknak a cégeknek, amelyek termelési folyamataikat intelligensebbé, hatékonyabbá és fenntarthatóbbá szeretnék tenni. A nemzetközi együttműködés egyik nagy hozadéka éppen az volt, hogy a PBN nemcsak elméleti tudást, hanem valós szolgáltatásokat és demonstrációs környezetet tudott a vállalkozások rendelkezésére bocsátani.
 

A szombathelyi am-LAB-ban szervezett tanulmányutak során például a résztvevők olyan megoldásokat ismerhettek meg testközelből, mint a 3D nyomtatás és reverse engineering, a kollaboratív robotok és drónok alkalmazása, az AR/VR-alapú digitális ikermegoldások, a Teaching & Learning Factory, valamint az AI-alapú adatfeldolgozás és prediktív karbantartás. A tanulmányutak visszajelzései alapján a résztvevők kifejezetten hasznosnak és gyakorlatiasnak értékelték ezeket az alkalmakat, különösen a valós ipari példákat, a működő technológiákat és a szakértőkkel való közvetlen párbeszédet. A vállalkozások számára egyértelművé vált, hogy a digitális megoldások nem öncélú technológiák, hanem az erőforrás-hatékonyság, a termelésoptimalizálás és a fenntarthatóság fontos eszközei lehetnek. A programok során a résztvevők nemcsak új ismereteket, hanem új kapcsolatokat is szereztek, a strukturált, gyakorlatorientált tanulási környezet valódi hozzáadott értéket jelentett számukra.

Hasonlóan fontos eleme volt a projektnek az online tréningek megszervezése a korábban említett 4 fő tématerület érintésével. Példaként említve a PBN 2025. október 10-én tartotta meg a „Digital Manufacturing for SMEs: Teaching-learning Factories & AI Anomaly Detection” című online képzést, amely a digitális gyártás témakörére fókuszált. A képzés célja az volt, hogy a KKV-k számára bemutassa az ipar 4.0 megoldások gyakorlati alkalmazását, az adatvezérelt döntéshozatal lehetőségeit, valamint az AI-alapú gyártási adatelemzés előnyeit és korlátait. A program egyik blokkja az SMC SIF-400 Teaching and Learning Factory működését mutatta be, míg egy másik valós ipari példán keresztül tárta fel az anomáliadetektálás adat-előkészítési és modellalkalmazási kihívásait. A tréning azért is bizonyult különösen értékesnek, mert olyan témákat hozott közel a résztvevőkhöz, amelyek a régió számos vállalkozása számára még újnak vagy nehezen elérhetőnek számítanak. A képzés egyik központi üzenete az volt, hogy a digitális transzformáció nem „gyors technológiai csodamegoldásokból” áll, hanem jól előkészített, fokozatos fejlesztési lépésekből, megfelelő adatkezelésből és szervezeti felkészültségből. Ez a megközelítés a nyugat-dunántúli vállalkozások számára különösen fontos, hiszen sok esetben éppen az első gyakorlati lépésekhez, a pilotokhoz, a tesztelhető megoldásokhoz és a megfelelő szakértői visszajelzéshez nehéz hozzáférniük.

A projekt további értékes eleme volt az InnoGreen Market nevű linz-i nemzetközi endezvény, amely inspiráló példát adott arra, hogyan lehet az innovációt és a fenntarthatóságot a vállalkozásfejlesztésben összekapcsolni, a legújabb trendekre – AI – felkészülni egyúttal kiváló macthmaking esemény is volt. Az ilyen kezdeményezések megerősítették a projekt egyik fő üzenetét: a jövő vállalkozásait olyan eszközökkel és módszerekkel érdemes támogatni, amelyek az innovációt, a piaci alkalmazkodást és a fenntarthatóságot együtt kezelik.

A projekt másik fontos tapasztalata az volt, hogy a vállalkozásfejlesztés nemcsak céges, hanem szakpolitikai kérdés is. Az úgynevezett „Behind the Scenes Workshop” kifejezetten a döntéshozók, szakpolitikák alakításában érintett nemzetközi szereplők számára készült, és magas szintű szakmai nézőpontokat, regionális tapasztalatokat és innovációs-fenntarthatósági kilátásokat gyűjtött össze. Az nemzetközi online esemény policy-orientált tartalommal egészítette ki a vállalkozásoknak szóló eszközöket, és lehetőséget adott arra, hogy a résztvevők a szakpolitikai oldal nézőpontjait is megismerjék, tanuljanak a résztvevő országok szakpolitikai jógyakorlataiból és kihívásaiból. Ez a PBN számára azért volt különösen fontos, mert így a projekt nemcsak szolgáltatásfejlesztési, hanem stratégiai tanulási szempontból is értékes tapasztalatokat hozott.

A nyugat-dunántúli régió szempontjából a SMERF azért bír különös jelentőséggel, mert itt valóban erős igény van azokra a KKV-támogató eszközökre és módszerekre, amelyek közelebb viszik a vállalkozásokat az innovációhoz, a digitalizációhoz és a fenntartható működéshez. A magyar támogatási rendszer sok esetben erősen centralizált, az országos szinten elérhető eszközökért pedig komoly verseny zajlik, ezért egy régiós szinten is értelmezhető, gyakorlati és közvetlen támogatási modell különösen nagy értéket képvisel.

A SMERF ebben adott kapaszkodót: olyan átültethető módszertant, amely inspirációt, diagnózist, célzott támogatást, képzést, kapcsolatépítést és gyakorlati tanulást kapcsol össze egyetlen logikus fejlesztési folyamattá.
A projekt zárásával tehát nemcsak egy nemzetközi együttműködés ért véget, hanem egy olyan tudásbázis, eszköztár és tapasztalatcsomag állt össze, amely hosszabb távon is hasznosítható marad.